Éljen május elseje!
Május elsején, szombaton, hajnali fél 5-kor már a kihalt M3-as autópályán voltam, ismét Görbeországba tartottam, mégpedig a Rimóci Rezesbanda hagyományos hajnali ébresztésére.
5:45-kor gyülekeztünk, és bár most találkoztunk először személyesen, hamar megtaláltuk a közös hangot. Rimócon is a kommunizmushoz köthetően kezdték ünnepelni május elsejét, melyen kötelező volt részt venni. A Rezesbanda is ez idő tájt indíthatta útjának ezt a szokást, mely a mai napig él. Hajdanán lovaskocsival vonultak a zenészek, és már pirkadat előtt, 4 órakor indultak, hiszen nem csak Rimócot járták körbe, hanem a környékbeli falvakat is. A mai bandatagok felmenői között is voltak zenészek, vagy olyan, aki a lovaskocsival vitte őket. Érezhető közöttük a testvériség, az együvé tartozás, a közös cél: megélni a hagyományt és a száz éves bandát tovább éltetni. Van olyan tag, aki hallás után, a próbákra járva tanult meg zenélni. A bandában fiataltól idősig, mindenki szívvel-lélekkel vesz-részt, én pedig életreszóló élménnyel gazdagodtam aznap.
Már várom a következő találkozást!
Az alkotó a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa.