Skip to main content

Névjegy

Mohos Zsófia vagyok, fotográfus, és ha megkérdezik, honnan is indult ez az egész fotózás, mindig azt mondom: nagy volt bennem a vágy arra, hogy a jelen pillanatot “eltehessem” valahogy a későbbi időkre. Valamikor tizenévesen akadt először a kezembe a fényképezőgép, és azonnal beleszerettem abba a lehetőségbe, hogy általa az értékes dolgokat meg tudom őrizni.

2014-ben, gyógytornász diplomám megszerzése előtt pár héttel végeztem fotográfusként is, és ekkor indult az a csodálatos utazás, ami mindig újabb és újabb meglepetéseket tartogat számomra.

Sok éven át foglalkoztam esküvők megörökítésével, illetve jelenleg is vállalok családi fotózásokat, de egyre inkább a dokumentarista fotózás felé fordultam, és mára úgy érzem, ez a fő utam.

Mivel egész kicsi koromtól sok időt töltöttem Palócföldön, azt láttam, hogy az évek során sok érték van elveszőben arrafelé. Úgy éreztem az én kezemben a fényképezőgép az eszköz ennek az eltűnő világnak a megörökítésére. Mára már több kiállításon is bemutathattam az ilyen témájú képeimet és magánkiadású fotókönyvet is készítettem Görbeország címmel. Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként egy saját projekten dolgozom, két palóc falu – Rimóc és Kupuszina – életét követem a személyes történeteken és a közösségi eseményeken keresztül.

Sokat változott körülöttem minden, és változtam én is, mióta először vettem fényképezőgépet a kezembe, de a megörökítés lehetősége a mai napig elvarázsol.

Fotó: Gyetvai Gergely